2013. november 22., péntek

Kertünk megtervezése

Kertünk megtervezése

A terület felmérése

Miután megvizsgáltuk az adott telek nyújtotta lehetőségeket, és eldöntöttük magunkban, hogy mint tulajdonos mit várunk leendő kertünktől, itt az ideje néhány dolgot papírra vetni, és elkészíteni annak tervét, miként alakítsuk ki a kertet, miképpen ültessük be növényekkel. Első lépésként vegyünk egy üres vagy milliméter beosztású papírlapot, és mérjük fel a birtokot.
Munkánkat a házzal kezdjük. A legtöbb ház meghatározott terv alapján, 90 fokos szögben álló falakkal épül, ezért mérjük le az egyes falvonalak hosszúságát, külön feltüntetve az ajtók és az ablakok méretezését úgy, amint azt a túlsó oldalon ábrázoltuk, így megkapjuk a lakás pontos helyszínrajzát.
Amennyiben öregebb házban élünk, amely számos furcsa szöglettel vagy régebbi toldalékokkal rendelkezik, talán egyszerűbb, ha előkeressük a ház eredeti okiratait és a telek beépítési tervét, amelyet a felmérés során alapul vehetünk. Ha szerencsénk van és az építésre vonatkozó eredeti rajzok rendelkezésünkre állnak, készíttessünk másolatot róluk.
Miután a házat felmértük, az adatok felhasználásával készítsünk pontos vázlatrajzot. Ennek méretaránya 1:100 legyen, kisebb kertek esetén az 1:50 arány előnyösebb. Elegendő helyre van ugyanis szükség, hogy a ház körüli kerti tér részleteit berajzolhassuk. Ezután következik a kert felmérése. A házfalakra merőlegesen mérőszalagot húzunk ki egészen a telekhatárokig. Amennyiben szükséges, ezeket a mérési alapvonalakat a jobb felismerhetőség érdekében előzőleg kihúzott zsineggel is megjelölhetjük. Az adatok leolvasása és feljegyzése után az alapvonalakra 90 fokos szögben végezzünk további méréseket valamennyi elérhető tereptárgyig. Minden mérési adatot rögzítsünk a vázlatrajzon. Amennyiben valamilyen tereptárgy a kertben nem mérhető fel az említett módon, mérjük meg két, már meghatározott ponttól való távolságát. Később a helyszínrajz készítésekor helyét körző segítségével pontosan meghatározhatjuk. Ezt az eljárást háromszögelésnek nevezik.

Háromszögelés (trianguláció)
Két ismert ponttól, például a házsarkoktól, mérjük meg azoknak a tereptárgyaknak a távolságát, amelyeket derékszögű méréssel nem lehet elérni Ezután - a választott méretarány szerint kicsinyítve-vegyük körzőnyílásba a két távolságot, és húzzunk velük egy-egy körívet. Az ívek metszéspontja adja a tereptárgy pontos helyét.


Miután a telek határvonalait és a nagyobb tereptárgyak, létesítmények helyét pontosan bemértük, a kisebb tereptárgyak kerületének és helyének bemérése következik, valamennyi részletet, például a fák törzsének körméretét és a lombkorona szélességét, valamennyi, a telken található falat, kerítést, lépcsőt, aknafedelet beleértve. Igyekezzünk lehetőleg megbízható méréseket végezni, hogy vázlatrajzunk pontos legyen, mert ennek alapján készíthetjük majd el a végleges helyszínrajzot.
Minden kis részletet, a terep szintjének minden változását fel kell mérnünk annak érdekében, hogy a későbbi lépcsőket vagy támfalakat megtervezhessük. A terep legmagasabb és legmélyebb pontjait ugyancsak állapítsuk meg, és tüntessük fel a vázlatrajzon. Amennyiben a magasságkülönbség nagy, szakember segítségét is igénybe vehetjük, aki könnyen rögzít néhány magassági pontot a kertben, amelyeket egy ismert értékhez vagy nullaponthoz viszonyít. Ez a pont rendszerint a ház padlómagasságával azonos. Kisebb szintkülönbségek esetén a mérést a túlsó oldalon bemutatott módszer szerint magunk is elvégezhetjük. Ehhez egy szintezőpallóra vagy egy könnyű alumíniumlétrára van szükségünk. Az eljárás lényege, hogy a vízszintező segítségével vízszintes helyzetben tartott pallóhoz (létrához) viszonyítva mérjük a lejtő függőleges hajlását a palló (létra) és a lejtő közötti magasságkülönbség megállapításával. Amennyiben egy menetben nem érjük el a lejtő alját, a mérést több lépcsőben megismételjük. A vázlatrajzon feltétlenül tüntessük fel az északi irányt, mert az lényegesen befolyásolja a későbbi tervezést. A méretarányt is jegyezzük fel, nehogy elfelejtsük.

Eszközök a méréshez és a helyszínrajz megszerkesztéséhez
A képen feltüntetett egyszerű eszközök feltétlenül szükségesé a méréshez és a pontos helyszínrajz elkészítéséhez. A felmérés után megkezdődhet a tervezés.


Az egyszerű helyszínrajz, ami lent látható, az adott telek minden szükséges részletét tartalmazza, és a tervezési elképzelések megvalósításának alapja. Méretaránya 1:100, azaz l cm a lapon 100 cm-nek felel meg a kertben. Szükség szerint más méretarányokat is választhatunk. Először csak nyers vázlatrajzot készítünk a felmérendő területről. Valakit megkérünk, hogy tartsa a mérőszalag végét, esetleg cövek segítségével a talajhoz rögzítjük. Mikor elkezdjük a mérést a háztól a telekhatár felé, minden lényeges méretet rögzítünk a mérési alapvonalak mentén. Miután minden szükséges mérést elvégeztünk, a vázlatrajz alapján egyenes és háromszögű vonalzó, továbbá körző segítségével megszerkesztjük a pontos és végleges helyszínrajzot.

Szintkülönbségek mérése
Enyhe lejtő felmérésére egyszerű módszer alkalmazható. A munka elvégzéséhez szükséges eszközök: egy összehajtható mérőpálca (colstok), egy egyenes palló és egy vízszintező. A palló egyik végét a lejtő felső pontjára fektetjük, és a vízszintező segítségével pontosan vízszintesen tartjuk. Ezután a mérőpálcát \ függőleges helyzetben a palló mentén lecsúsztatjuk mindaddig, amíg a talaj és a palló közötti távolság lehetőleg kerek értéket, például l métert nem mutat. Ekkor a palló felfekvési pontja és a mérőpálca közti vízszintes távolságot is lemérjük. Ezt az eljárást megismételjük, egészen a lejtő legalsó pontjáig. Végül összeadjuk a függőlegesen, majd a vízszintesen mért értékeket, így megkapjuk az egész lejtő hajlási jellemzőit.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Hidraulika szivattyú

A minap észrevettem, hogy csepeg a hidraulika folyadék  traktorból. Nagyon nagy figyelmet fordítok a gépek műszaki állapotára. Ugyanis amik...